Kereszt emlékmű – Kecskemét
látványterv a Czollner téri keresztről
A Kereszt elhelyezésének indoka
A második világháború végén több kelet európai országból, többek között Magyarországról is megkezdődött a németek tömeges kitelepítése. A német hadsereg által a világháború alatt elkövetett emberiség elleni háborús bűntettekért az egész német népet felelőssé tették, és kollektívan megbüntették őket. A magyarországi németek kitelepítése 1946-49. között zajlott. 185 ezer német nemzetiségi ember volt kénytelen elhagyni Magyarországot. Ezen eseményre a németek szomorúan, megtörve emlékeznek. A kiűzött német nemzetiségiek emlékére a Kecskemét Megyei Jogú Város Német Települési Nemzetiségi Önkormányzata egy kereszttel ellátott emlékmű állításával szeretne méltó módon megemlékezni.
Útmenti fakereszt tervezése
2022-ben a Kecskeméti Német Települési Nemzetiségi Önkormányzata elnyert pályázati támogatási összeget az „Útmenti keresztek 2022.évi költségvetési támogatása” keretében. Ezen támogatás felhasználásával és pályázati kiírásával összhangban kértek fel, hogy tervezzek kecskeméti Czollner térre egy keresztet.
Az idő rendkívül szükös volt, mivel egy hosszadalmas procedúra volt engedélyeztetni a műemléki környezetben elhelyezendő emlékművet. Csodával határos módon, azonban minden sikerült időben, így megkaptuk a főépítész, a tervtanács és a közgyűlés jóváhagyását is. Hála legyen érte Istennek!
Kereszt avatás 2023. jún. 26-án a Czollner téren
Fotó: Horváth Péter, forrás
A kereszt emlékmű szimbolikája
A tervezett fakereszt egy beton térkő podeszten helyezkedik el, mely fakereszt tövében két darab felirattal rendelkező mészkő kap helyet. A fakereszt (melyen az 1946-1948 évszám látható) mintegy ”kettévágja” az alul elhelyezkedő mészkő tömböt, ezzel szimbolizálja a kecskeméti német nemzetiségiek életének megtöretését. Mindazonáltal össze is köti a kőtömböket, melyeknek így erőssebbé és jelentősebbé válik az összetartozásuk. Fontos része a kompozíciónak a feliratos mészkő betétkövek, melyek a beton térbukolati kövek között helyezkednek el. A köveken található feliratok azon települések neveit tartalmazzák, ahová elhurcoltak Bács-Kiskun megyéből német nemzetiségű magyarokat. Össz.: 9 db:
Bodelshausen, Lossburg, Backnang, Bretten, Neibsheim, Mutlangen, Ditzingen, Remshalden, Ebingen
A fakereszt és a mészkő kövek szerkezetileg függetlenek egymástól, a fakereszt a kövek nélkül is állékony, a vasbeton tömbalapból kiálló U acélok által. Ezen U acélok követik a mészkő kövek gúla alakját, így egységes hatást mutat a kompozíció. A fakereszt horonymarásokkal díszített, de mégis egyszerűségre törekszik, mely jellemző a német nemzetiségű emberekre.
A fakereszt csiszolt felületű 2 rétegben lazúrral kezelt szárított, rétegragasztott akácfából készül. Fő felületében ezüstszürke, a horonymarásoknál grafitszürke színben.
A keresztet Kis János evangélikus lelkész áldotta meg
Fotó: Horváth Péter, forrás
Különleges „véletlen”, hogy az egykori Kreszparkból megmaradt sínpár tengelyébe lett helyezve a kereszt, amely szimbolizálja azt a vasutat, amely által 1946-48 között vagonba zsúfolták és erőszakkal Németországba telepítették a sváb nemzetiségű magyarokat. Kis János evangélikus lelkész a ceremónián nagyon szépen kiemelte a kereszt jel szimbolikáját. A kereszt függőleges szára az ami a nagyobb, ez az emberek Istennel való kapcsolatát jelenti, a vízszintes pedig az emberek egymással való kapcsolatát jelenti. Ilyen arányban üdvös az, ha megvalósulnak ezek az összeköttetések mindannyiunk életében.
Építtető: Kecskemét Megyei Jogú Város Német Települési Nemzetiségi Önkormányzata – Neuendorf Sebastian Jörgné
Tervező: Keserű Balázs – okl. építészmérnök
Statikus: Veliczky Zoltán – okl. építőmérnök
Fa keresztet alkotót művész: Nagy Ottó
További információ: https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2023/06/a-kitelepitett-nemet-csaladoknak-allitottak-emleket-kecskemeten-galeriaval